A németjuhászokkal mindig haragban voltam eddig. Nagyok,
gyorsak, és mindig a Rex jut róluk eszembe. És én nem szeretem a munkakutyákat.
Akik csak barommód végrehajtják a csökött agyú emberek csökött parancsait:
szimatold ki a bombát, találd meg a drogot, terítsd a földre a támadót… Blabla.
Ezekben a parancsokban semmi izgalmas nincs. Bezzeg az áss, a nyald ki a
tejfölös dobozt vagy a bújj be a bújózsákba parancsok! Na, azok már
értelmesebbek!
Fentiek miatti ellenszenvemnek köszönhetően még sosem sétáltam
együtt németjuhász kutyával. Legfeljebb egy-egy falka-eseményen találkoztam
ilyen típusú fajtársaimmal.
Viszont a rokonoknak lett egy siheder-korú, izgága
németjuhászuk. A Brúnó.
Ő itt Brúnó oldalról
Megsajnáltam szegény Brúnót, mert fiatal kora miatt olyan
keveset tud a világról.
Például még a nagy tordasi rétet sem látta sosem. Ezért
egy nagy séta erejéig örökbe fogadtam, szárnyaim alá vettem, és elvittem az
egész falkát egy tanulmányi körútra a réten át, a gyúrói halastó körül.
„Nem Brúnó, nem arra megyünk, a rét erre van, gyere!”
Megígértem Brúnónak, hogy nem verem nagydobra, de annyira gáz,
hogy nem tudom magamban tartani: a tapasztalatlan Brúnó fiú kutya létére nem
tud felemelt hátsó lábbal pisilni! Ülve pisil, mint a lányok! Majdnem besz*rtam
a röhögéstől, mikor ezt először megláttam!
A másik gázos dolog: Brúnó nem tud ásni! Bocival egy csomó jó szagú
lyukat találtunk a réten, mindet lelkiismeretesen kikapartuk,
beletrombitáltunk, tovább ástuk. Be akartuk fogni Brúnót is, mert sokkal nagyobb
ásókával rendelkezett, mint mi. De ő mit csinált?
Hát nem ásott! Állt, és
bambán bámult!
Pedig struccot játszottam a kedvéért!
„Brúnó, most megmutatom, hogyan kell a szagot hosszú távon
elraktározni az orrodban… Brúnó, hé figyelsz rám egyáltalán?!”
„Gyere Brúnó, megmutatom, hogyan kell halpikkellyel
beparfümöznöd a bundádat!”
Vak vezet világtalant…
…Boci átadja a tudását Brúnónak
Befejezésül egy kép a mai falkámról:
No comments:
Post a Comment