Úgy látom, nem múlhat el nyár
és kánikula anélkül, hogy gazda ne cibálna be minket, tacskókat a medencébe,
hogy néhány – szerinte – szupercuki képet csináljon.
Nyilván most is
megharaphattam volna, mikor be akart emelni a vízbe, de mégis hogy nézne az ki! El
is szaladhattam volna, de bátor vagyok, nem futok a sorsom elől.
Sanyarú sorsú kiskutya
vagyok, aki ki van téve a hülye gazda kénye-kedvének.
Mentsen meg valaki!
Vagy
legalább világosítsa fel a gazdát, hogy tacskót áztatni baromság, és én úúútálok
úszni!
Szerinte nagyon cuki vagyok ezen a képen, ahogy a vízbe
érve bekapcsolom a motorokat, és elkezdek lapátolni…
Őszintén szólva
halálfélelmem volt…
De megbosszultam gazda gaz
tettét: vízbe helyezés közben jól végigkarmoltam mindkét gazda kezét és
oldalát!!! Ha-ha!!!
Ez a medencézés egy fokkal kellemesebb módja: fekszem a gazdán, csak
ringatózok, alig ér bele a lábam a hideg vízbe, nincs közvetlen életveszély
Boci sem úszhatta meg – ha én szenvedek, akkor szenvedjen ő is!
Bár úgy néz ki, mintha éppen ugródeszkának használná a
gazdi lábát, és fejest készülne dobbantani, de erről szó sincs! Ugyanannyira
utál medencézni, mint én!
"Jaj, úgy élvezem én a strandot, mert ott annyira szép és jó..." - ká anyukádat, azt élvezd! Én megyek a takaró alá alukálni!
No comments:
Post a Comment