Egyik nap a gazdáim
hazahoztak egy zöld, kerekeken guruló monstrumot.
Először majdnem
szívszélhütést kaptam, mert azt hittem, hogy egy gyerekhordozó, amit a biciklik
után szoktak kötni, és néha nemcsak a gyereket, hanem a szegény kutyusokat is
utánfutóztatják benne!
Én egy olyanban becsinálnék félelmemben, az tuti!
De ez nem az volt.
Gazda azt mondta rá, hogy
babakocsi.
A baba szót nem tudom értelmezni. Gazda valami kisgazdáról beszélt,
de még állítólag sokat kell addig aludnom, míg jön ez az állítólagos kisgazda. Szóval
egyelőre nem izgatom magam miatta. Majd szétugatom. Vagy lepisilem.
A kocsi szót értem. A kocsi az
egy autó, ami elviszi a faromat A-ból B-be, ha a B túl messze van ahhoz, hogy
odáig gyalogoljak. De a rendes kocsi az nagy. Ez pedig épp csak akkora, hogy
letehessem benne a farom.
Mert persze ki kellett
próbálnom, ha csak a csomagszállító részt is.
Mellesleg kikérem magamnak,
hogy egyszerű csomag legyek… és nem is magamtól másztam bele…
Remélem látszik az arcomon,
hogy mennyire élvezem!
Mindenbe beleütöm az orrom,
és minden hülyeségben benne vagyok, ha a gazdák is ott vannak. Ezért nyilvánvaló
volt, hogy segítek a babakocsi alkatrészeinek kicsomagolásában.
Most mit csinálsz? Miért hajtogatod? Alatta van a nyuszi?!
Most mit csinálsz, gazda?! Azt szerintem nem úgy kell!
Az alkatrészek között volt
egy táska is. A táskákban általában izgalmas dolgok vannak. Gazdák táskáiban
például madárlátta sült hús csontok és egyéb finomságok érkeznek haza. A bevásárlótáskákban
cupák szokott lenni.
Szóval beledugtam az orrom (és a fejem) ebbe az új táskába
is, ki tudja…
… de nem volt benne semmi. Még
szag sem. Csak új-szagú volt.
Még egy kutyakínzós kép:
Ez sem az én ötletem volt, és
ha a jövőben itt kell majd utaznom sétálás helyett, akkor felmondok!
Természetesen Boci csatlósom
sem maradhatott ki a babakocsi-buliból.
Bár amilyen együgyű, láthatóan még
élvezte is…
Most megyek, és rágooglizok
arra, hogy babakocsi és kisgazda! Ki kell derítenem, hogy mi folyik itt!!!
No comments:
Post a Comment