Vigyázat! Nagy mennyiségű CUKISÁG következik!
Mert az tény, hogy mi tacskók voltunk a székesfehérvári karácsonyi vásár
legcukibb résztvevői a hétvégén!
Tacskók mikulásruhában!
Leírhatatlanul cukiságos voltam már egymagamban is a kis piros
mikulásruhámban. Boci csatlós pedig csak fokozta a hatást a saját kis egyenruhájában
és bamba kis ábrázatával.
Még azok az emberek is visítva fordultak utánunk, akik amúgy észre sem
veszik a kutyusokat.
A kisgyerekeket sorban hozták hozzánk a szüleik, hogy nézzék meg a mikulás tacskókat. Egy kisgyerek azt mondta rám, hogy rénszarvas vagyok. Nem tudom, hogy a mikiruhám miatt miért lennék én szarvas. Főleg rén. Húzza a szánkót, aki akarja, részemről az ülésfűtéses autó híve vagyok…
A kisgyerekeket sorban hozták hozzánk a szüleik, hogy nézzék meg a mikulás tacskókat. Egy kisgyerek azt mondta rám, hogy rénszarvas vagyok. Nem tudom, hogy a mikiruhám miatt miért lennék én szarvas. Főleg rén. Húzza a szánkót, aki akarja, részemről az ülésfűtéses autó híve vagyok…
Még az igazi télapóval is találkoztunk, de nem mentünk túl közel hozzá,
mert Boci biztos megugatta volna. Ajándékot pedig úgyse adott volna a
„kollégáknak”. Sajt vagy jutalomfalat úgyse volt nála. Csak szaloncukor,
gondolom. Azért azt is megettem volna…
Boci és az egyetlen őzike-féle a világon, amit nem kerget meg és nem ugat
szét:
Ho-ho-ho, karácsonyi dekorációban, méltóságteljesen:
Bamba Boci hozta a formáját: elárulom, hogy az üres tekintet nem a kék
szemének köszönhető. Inkább a hiányos agyi beltartalom okozza…
Bónuszként egy mikulásruha nélküli, betlehemes kép: megmorogtam szegény
betlehemi birkákat, mert messziről veszélyes vadkutyáknak tűntek.
No comments:
Post a Comment