Monday 14 December 2015

Hörcsög vadászaton


Egyik nap átsétáltunk gyúrói öreganyóhoz a Tordas-Gyúró biciklis úton. A biciklis úton történő séta nem nagy esemény, hetente többször is járunk arra, mert ott lehet kisgazdit tologatni, mi tacskók pedig háborítatlanul szimatolgathatunk póráz nélkül.
Elég trutyi idő volt a sétához, majd' lefagyott a fütyürim, még kutyaruhát is kellett vennem.

Playdog ruhában feszítek, macsó vagyok, csak a lábam fagy le a nedves fűben...


 Csak azért, hogy ez is meg legyen örökítve: így sétáltunk mi együtt, öten, a biciklis úton.


"Ez a tábla itt azt mutatja, hogy erre kell szimatolni. Oké. Akkor itt szimatolok... 
Itt semmi jó szagú nincs. Ez a tábla szar..."


És a lényeg: megérkeztünk gyúrói öreganyóhoz, ahol már régóta lakik egy hörcsög. De a hörcsög most valahogy sokkal gusztább szagú volt, mint egyébként. És most nem is aludt, mint általában, hanem.... nemtom mit csinált. Takarított. Vagy tollászkodott. Mindegy. A lényeg, hogy mocorgott és jött a szaga!!!

Majd' feldöntöttem a szekrényt, hogy megleshessem a hörit a ketrecében! Kár, hogy a fülsértő, megvadult ugatásomat nem örökítettük meg. Úgy volt az igazi.
(A képek elég rosszak, mert a hidegben megfagyott a fényképező. És gazdi béna...)

"A höri jöjjön le! A höri AZONNAL jöjjön le!!!"

A höri lejött. 
Gazda lerakta nekem a földre! Persze nem hagyott ott vele, sőt csak egy percig tartott a találkozás, mert állatmód rápörögtem a hörire. Ha kettesben maradunk, fél perc alatt ráborított a hörire a ketrecét, a következő percben, meg már lehetett is volna a höritemetést szervezni. 
Kiforgattam volna a bundájából az biztos...

Az a barna szőrös gombóc az orrom előtt a höri. Boci már nyalta is a száját, de én voltam jobban ráállva a höripörire...


A rácsoktól is jól látszik a kigúvadt, vadra éhes tekintetem:

"Ide ugorj, a számba! Jó nagyra nyitottam, hogy beleférj. Jó húsos hörinek nézel ki! Ugorj már!!!"


Persze a höri nem ugrott. Gazda nem engedte, hogy felborítsam ketrecestül, és megegyem.
De legalább megnéztem, szétugattam, dilinyózhattam körülötte egy jót.

Nem baj. Majd legközelebb... Kicsipkézem a höri bundáját...

Levezetésként a höri-edzés után még baktathattam vissza az egész biciklis úton a tök hidegben. A végén már ránk is sötétedett. Jól elfáradtam és szétfagytam... De a hörizés megérte!



No comments:

Post a Comment