Csalánkiütéses vadásztacskó

Beteg kiskutya vagyok. Tetőtől tappancsig csupa csalánkiütés a testem. Valami allergia, de nem akar elmúlni, mint máskor, és sokkal több is van rajtam, mint általában. Mivel nagyon viszketnek, állandóan vakarom és rágom magam. Ahol a nyári bundám miatt gyér a szőr, ott egészen kikapartam már a bőrömet. Este kénytelen leszek kutyadokihoz menni. Remélem, a bűzmirigyemet békén hagyják, mert az nagyon fájdalmas részem. Talán megúszom egy-két seggbe bökött injekcióval…

De a csalánjaim nem akadályoztak meg a hétvégén, hogy élvezzem a csavargásokat. Nagyon sok mindent csináltam. Voltam autót szerelni gazdával a Mylo-havernál. Bicikliztünk gazdákkal a határban, átmentünk kerti partyzni gyúrói öreganyóhoz, elmentünk a rétre vadászni.

Így vadásztam a réten gazdákkal.

Miénk volt az egész rét, és olyan sokat szaladgálhattam, hogy a végén már egészen besötétedett. Sajnos nem fogtunk semmit, csak egy nyuszit láttak gazdák messzebb. A másik barnák a képen lovak, mert a rét egy lólegelő egyébként. De olyan nagy, hogy kényelmesen elfér rajta egy kajtató kistacskó is. A lovak nem érdekesek, csak ha a házunk előtt mennek el, mert akkor nagyon csattog a patájuk az úton, és azt nekem nagyon meg kell ugatnom. A réten sosem foglalkozom velük, inkább földre tapasztott orral analizálom a nyúl- és rókanyomokat.

Egyik este beraktak gazdák a biciklikosárba, és átkirándultunk Gyúróra a Mylo-haverhoz. Nem sokáig kellett a kosárban utaznom, hamarosan kiszállhattam és kutyagolhattam. Még sose bicikliztünk hármasban, most végre a másik gazdának is megmutathattam, hogy milyen okosan tudok szaladgálni a bicikli mellett. Elég meleg volt, sütött rám a nap, és csak úgy porzott a földút utánam, de azért hősiesen elgaloppoztam Gyúróig. Ott egészen a Mylo-haver birodalmáig pórázon mentem a bicikliző gazda mellett, és nagyon rendesen viselkedtem.

A Mylo-haver gazdái főztek nekünk babgulyást, amiből egy csomó kockahusit kaptam. Így vártam, hogy kész legyen a bográcskaja:

Ez is a bográcsozáson készült, olyan hosszú farkam van rajta, mint egy kispatkánynak!

Vasárnap gazdák elmentek strandolni, engem pedig csúnya módon otthon hagytak. Hiába sírtam utánuk a terasz szélén, engem nem vittek el! De öreganyó rendes volt, megkereste a sípolós csontomat, amit már pár napja nem láttam, mert gazda eldugta előlem, túl sokat dudáltam a fülébe. Nagyon megörültem a játékomnak, öreganyónak előadtam vele egy maratoni dudaszólót, aztán elaludtam a takaró alatt.

Mire felébredtem, gazdák is hazaértek. Főztek vacsorára vegaburgert, aminek olyan szaga volt, mint egy gusztusos húsnak, de amikor megkóstoltam csak egy adag zöldség volt! Becsapott az orrom! De azért megettem, ha már elkoldultam.

Utána megint biciklizni mentünk gazdákkal. A kosárban kellett utaznom a falu határáig. A cifrahídnál kiszállhattam, és szabadon nyargalásztam a határban a vetések között. A napraforgóban egész sokat kajtattam. Sajnos nyuszit ma sem fogtunk. Csak egy cicát majdnem, de az is elszaladt. Hazafelé a faluban szépen sétáltam a bicikliző gazda mellett pórázon, az utcánkban pedig addig szekált az elől haladó gazda, hogy idegből szaladtam mellette, és én húztam a pórázt fogó másik gazdát. Egészen hazáig húztam biciklistül, még tekernie sem kellett (na jó, egy kicsit lejt az út…). Nagyon erős kistacskó vagyok ám!

A csavargásokban gazdag, fárasztó hétvégét egy esti, holdfényes cupák rágcsálással zártam le. Ja, és még utána találtam az udvaron egy gyereksünt. Ki akartam ugatni a szúrós bundájából, de csak annyit értem el, hogy gazdát ugattam ki a lakásból. Gazda nem hagyta, hogy este 10-kor szétugassam a süngyereket, hátha a szomszédoknak nem tetszene, ezért beterelt a lakásba. Szerencsés sün, most az egyszer megmenekült…

Bónuszként néhány Pepsi reklámos kép. Lehet, hogy eladom őket, és kérek marketing-támogatást. Öreganyó papírpoharakban szokta nekem hazaszállítani a csontocskákat, amit a menzán összegyűjt a kollégáitól. Itt már csontom nem volt, de szétrágtam a poharat is, mert mindig alapos munkát végzek. A háttérben ott van a nagyon szép ólam is, gazdák gyártották nekem!