Süti úr az Ingóköveknél

Megint hétfő van, végre kipihenhetem a hétvégét, és van időm leírni a hétvége történéseit. Ilyenkor egyedül vagyok itthon a cicákkal, gazdák dolgoznak. Most a Csíkos macska is itthon van, mert az eddigi hőség után őszies hideg van. A Csíkos is fázik, és kibérelte öreganyó ágyát. Az én nappali ágyamat! Elfoglalja a tacskó úr fekhelyét! Hát ki is ugattam egy pillanat alatt! Kis időt hagytam neki, amíg a teraszon elrágcsáltam a reggeli csontocskáimat, de aztán nem volt kegyelem! Csíkos repült a takaró alól!

Péntek estefelé egy nagyon sétáltunk a Mylo-haverral és a gazdákkal a gyúrói szőlőhegy körül és a határban földutakon, de a hétvégén már semmit volt kedvem csinálni az őszies időben. Sajnos erről nem készültek fényképek, pedig a Mylo csatakos-sáros alvázát érdemes lett volna lefényképezni.

Szombat délelőtt szemerkélt az eső, így még a teraszról se voltam hajlandó lemenni. Reggel lábujjhegyen leegyensúlyoztam egy gyors pisilésre, de aztán ki se dugtam az orrom. Még az se érdekelt, hogy gazdák a kertben és az udvaron jöttek-mentek. Alukáltam öreganyó ágyában.

Henyélek a nappaliban (ilyenkor legalább nyugton maradok, és lehet fényképezni):

Gazda ilyen sok képet csinált rólam, egy egész tabló!:

Öreganyó sütött finom füstölt tarjás-sajtos kiflit, gazda kicsit megkínált belőle. De elég sokat kellett kunyerálnom, mire kaptam egy kis darabot:

Itt már eldugultam a kiflikóstolásban:

Délután, mikor már felszáradt az eső, gazdák el akartak vinni sétálni. Már a hám felvételekor próbáltam gazdák tudtára adni, hogy nekem semmi kedvem sétálni, de mégis mennem kellett, nagyon lelkesek voltak. Még az utca végéig se jutottunk, lecövekeltem az út közepén, és nem voltam hajlandó megmozdulni. Gazdák rendesek voltak, visszafordultak velem. Otthon hagytak aludni, ők pedig elmentek biciklizni. Kettőt nyüszítettem utánuk, amiért elmentek nélkülem, de aztán hamar túltettem magam a dolgon, és folytattam az ágyban a szundikálást.

Nem tudom, hogy mitől vagyok ennyire fáradt. Lehet, hogy simán az időjárás. Vagy a csalánkiütésre szedett gyógyszer mellékhatása. De nagyon jól esik henyélni a meleg takarók alatt!

A vasárnap délelőttöt is henyéléssel töltöttem. Néha kiszaladtam ugatni a kapuba, de többnyire aludtam. Délben egy kicsit kifeküdtem az elő-előbújó napra napozni, amíg gazdák a teraszon ebédeltek, sőt egy kicsit játszottam is, amíg gazda a teraszon fésülte a bundámat.

Délután viszont már nem volt menekülés: gazdák kirándulni vittek. Autókáztunk Pákozdig, amit nagyon élveztem, mert az egész hátsó ülés az enyém volt, jó hosszúra elnyúlva szundikáltam. Pákozdon viszont muszáj volt kiszállnom, mert túrázni mentünk. Először csak nehezen mozogtak a lábaim, de aztán egészen belejöttem a kajtatásba, szimatolásba és szaladgálásba. Hamar beértünk a bokros dombok közé, ahol gazdák találtak egy csomó szederbokrot. Még jó, hogy hoztunk útravalónak egy doboz muffint, mert gazdák gyorsan kiették a muffint, hogy teleszedhessék szederrel a dobozt. Amíg ők szedreztek, én szimatoltam a nagy fűben. Egyszer beleakadtam egy szederágba. A sok kis tüske mind beleakadt a bundámba. Meg se mertem moccanni, de gazda gyorsan kiszabadított a 3-4 tüskéből, ami a bundámba és a fülembe akadt, aztán átemelt a szúrós részen, és többet nem is mentem a bokrok közelébe. Gazdák mellett, de a tüskéktől kellő távolságot tartva szimatolgattam csak. Nyugi, nem lett a bundámnak semmi baja, még nem is vérzett, csak szerencsétlenül néztem ki, ahogy a tüske húzta a bundácskámat.

Gazdával szaladgáltunk is a jó széles ösvényen, itt van pár kép a fogócskáról.

Utunkba esett egy rakás ingókő is. Ez a helyi látványosság, de én nem nagy élvezetet találtam bennük. Gazdák mindegyik kővel le akartak fényképezni, gazda mindegyikre fel is vitt ölben, de én nagyon féltem.

A sokadik kőnél már tele volt a törpöm a kőmászással, és amíg gazdák a sziklahalom tetejéről nézték a tájat, én jó nagy szimatolást végeztem a környéken. Jó messzire elmehettem, mert gazdák jó messzire elláttak a köveikről.

Nagyon jó kis út volt, ha bárkit érdekel a sárga háromszög és a zöld csík jelzésen mentünk, ajánlom minden vadász-hajlamú ebnek, jó kirándulóhely. Alig találkoztunk más túrázókkal, szabadon lehetett szaladgálni.

Később a bokros dombokról beértünk az erdőbe. Erre már jártam, van sok vadszag. Itt éppen találtam egy vadmalacka csapást, jó hosszan végigmentem rajta és analizáltam a szagokat.

Három órát kutyagoltam, mire visszaértünk Pákozdra az autóhoz. Lábtörlés és ivás után eldőltem a hátsó ülésen és úgy is maradtam hazáig.

Remélem, lesz még jó idő, mert így nagyon hamar el kell kezdenem a téli bunda növesztést!